A T�RSADALOM R�TEGZ�D�SE

Az �llam �l�n a korl�tlan hatalommal rendelkez� f�ra� �llt. Az el�kel�ket a sz�rmaz�s szerinti arisztokr�cia alkotta, bel�l�k ker�ltek ki a f�tisztvisel�k. Az �llamigazgat�s �s az igazs�gszolg�ltat�s vezet�je a vez�r. A gazdas�gi �let ir�ny�t�szerve a kincst�r, az �llamg�pezet m�k�d�s�t az �rnokok biztos�tott�k. A k�zigazgat�si egys�gek a nomoszok (ker�letek), �l�k�n a nomarkhoszokkal (korm�nyz�kkal). A k�zrend�eket k�t r�teg alkotta: a parasztok - a f�ld haszn�lata fej�ben term�nnyel �s k�zmunk�val ad�ztak -, �s a k�zm�vesek. A h�zi rabszolg�k a hadifoglyokb�l ker�ltek ki.


- f�ra�: a tr�n bet�lt�se �ltal�ban a primogenitura elve (els�sz�l�tt �r�kl�se) t�rt�nik
- papi arisztokr�cia
- katonai arisztokr�cia
- �rnokok (tisztvisel�k)
- k�zrend� szabadok- k�zm�vesek, parasztok
- rabszolg�k

Az �kori egyiptomiak �gy hitt�k, hogy hajdan�ban nem voltak f�ldi kir�lyok, hanem maguk az istenek uralkodtak az orsz�g felett. Ozirisz volt az, aki f�ldm�vel�sre, leteleped�sre, zen�re �s sok minden m�sra megtan�totta az embereket. Az � feles�ge volt �zisz, fiuk pedig H�rusz, a s�lyomisten. A h�r sz� val�j�ban magasr�pt�t, magass�got is jelentett, ez�rt sz�rmaztatt�k magukat t�le az uralkod�k. Az egyiptomiak kir�lyaikat teh�t az istenek f�ldi k�pvisel�j�nek tekintett�k.

F�RA�
(per aa =  nagy h�z) /Isteni sz�rmaz�s/

Az �birodalom uralkod�it „ Nagy Isten”-nek nevezt�k. Az uralkod�ik �s a benne lak� istens�g ir�nti tiszteletb�l, nem nevezt�k nev�n �t. Lassan hozz�szoktak, hogy nem nev�t, hanem a palot�j�t emlegett�k. A f�ra� jelent�se nagy h�z.
A f�ra� volt a hadsereg f�parancsnoka, az �llamigazgat�s �s a kincst�r feje, valamenynyi templom f�papja �s a legf�bb b�r�. Mindezeken t�l �gy gondolt�k, hogy rajta m�lik az orsz�g term�kenys�ge. � tette a f�ldeken az els� kapav�g�st, �s � kezdte meg az arat�st.

HIVATALNOKOK
Vez�r /ellen�rz�s/

M�r a 3. dinasztia kor�ban, Dzs�szer f�ra� uralkod�sa alatt a kir�ly ut�ni els� m�lt�s�g. Els�, s tal�n a legfontosabb funkci�ja a b�r�i, de a kincst�r fel�gyel�se �s az �lelmiszerrakt�rak egy r�sz�nek ellen�rt�se is hozz� tartozott. A 4. dinasztia idej�n szerepe tov�bb n�vekedett, r� h�rult az �p�tkez�sek �s a halotti kultuszok rendj�nek fel�gyelete is. Jelent�sebb katonai feladata /neve ellen�re/ nem volt. Ekkor m�g a vez�rek az uralkod� csal�dj�b�l sz�rmaztak, �m a 6. dinasztia kor�ban, mikor a hozz��rt�s fontosabb volt , mint az uralkod�hoz val� h�s�g. Az �birodalom v�g�re a vez�ri hatalom cs�kkent, sokan /f�leg vid�ki korm�nyz�k/ �nk�nyesen vett�k fel a c�met.

PAPI HIVATALOK

KATONAI ARISZTOKR�CIA

A f�ra� hatalm�nak alapja a fel�gyelete alatt �ll� oikosz-gazdas�g �s a zsoldos hadsereg volt mely akatonai arisztokr�cia megszil�rdul�s�val v�lt lehet�v�. A katonai tiszts�gvisel�k els�sorban a t�rsadalom tehet�sebb k�pvisel�i voltak: el�kel�k, nagyobb f�ldbirtokosok.

�RNOK 
/nyilv�ntart�s, ad�ztat�s/

Az egyipttomi �llam legfontosabb hivatalnoka volt. Az irnokok k�sz�tett�k a legfontosabb feljegyz�seket, �ssze�r�sokat, a k�l�nb�z� vall�si, orvosi, irodalmi sz�vegeket. Az �r�stud�s minden hivatal elnyer�s�nek felt�tele volt. Egy-egy el�kel� tucatnyi irnokot foglalkoztatott, s az �rnokb�l ak�r magas m�lt�s�g is v�lhatott.


K�ZM�VESEK

A Der-el-Medin�ban �l�, k�zm�ves f�rfiaknak �s n�knek t�z napos id�szakokra el kellett hagyniuk a v�rost �s csal�djukat, hogy dolgozni menjenek oda, ahov� a f�ra� �s legf�bb tan�csad�i parancsolt�k. R�vid pihen�si id�szak ut�n a munk�sok �jabb t�z napot dolgoztak.

K�ZREND� SZABADOK

A k�zrend� szabadok foglalkoz�s szerint f�ldm�vesek, k�zm�vesek �s keresked�k lehettek. A "f�lszabadok" az �n. kir�lyi munk�sok, a f�ldbirtokhoz k�t�tt - f�leg - parasztok.
Fontos t�ny tov�bb�, hogy a piramisokat nem rabszolg�k �p�tett�k, hanem a k�zrend�, szabad n�pess�g.

PARASZTOK
/k�z�p�tkez�sek az �rad�sok idej�n/

PATRIARCH�LIS RABSZOLGAS�G

A rabszolg�k d�nt�en hadj�ratok folyam�n ker�ltek Egyiptomba. M�r az i.e. 2700 k�-r�l keletkezett „ palerm�i k� „ is besz�molt arr�l, hogy egy n�biai hadj�rat  ut�n 7000 foglyot hurcoltak az orsz�gba.