A TÁRSADALOM RÉTEGZŐDÉSE
Az állam élén a korlátlan hatalommal rendelkező fáraó állt. Az előkelőket a származás szerinti arisztokrácia alkotta, belőlük kerültek ki a főtisztviselők. Az államigazgatás és az igazságszolgáltatás vezetője a vezér. A gazdasági élet irányítószerve a kincstár, az államgépezet működését az írnokok biztosították. A közigazgatási egységek a nomoszok (kerületek), élükön a nomarkhoszokkal (kormányzókkal). A közrendűeket két réteg alkotta: a parasztok - a föld használata fejében terménnyel és közmunkával adóztak -, és a kézművesek. A házi rabszolgák a hadifoglyokból kerültek ki.
- fáraó: a trón betöltése általában a primogenitura elve (elsőszülött öröklése) történik - papi arisztokrácia - katonai arisztokrácia - írnokok (tisztviselők) - közrendű szabadok- kézművesek, parasztok - rabszolgák
Az ókori egyiptomiak úgy hitték, hogy hajdanában nem voltak földi királyok, hanem maguk az istenek uralkodtak az ország felett. Ozirisz volt az, aki földművelésre, letelepedésre, zenére és sok minden másra megtanította az embereket. Az ő felesége volt Ízisz, fiuk pedig Hórusz, a sólyomisten. A hór szó valójában magasröptűt, magasságot is jelentett, ezért származtatták magukat tőle az uralkodók. Az egyiptomiak királyaikat tehát az istenek földi képviselőjének tekintették.
FÁRAÓ (per aa = nagy ház) /Isteni származás/
Az Óbirodalom uralkodóit „ Nagy Isten”-nek nevezték. Az uralkodóik és a benne lakó istenség iránti tiszteletből, nem nevezték nevén őt. Lassan hozzászoktak, hogy nem nevét, hanem a palotáját emlegették. A fáraó jelentése nagy ház. A fáraó volt a hadsereg főparancsnoka, az államigazgatás és a kincstár feje, valamenynyi templom főpapja és a legfőbb bíró. Mindezeken túl úgy gondolták, hogy rajta múlik az ország termékenysége. Ő tette a földeken az első kapavágást, és ő kezdte meg az aratást.
HIVATALNOKOK Vezír /ellenőrzés/
Már a 3. dinasztia korában, Dzsószer fáraó uralkodása alatt a király utáni első méltóság. Első, s talán a legfontosabb funkciója a bírói, de a kincstár felügyelése és az élelmiszerraktárak egy részének ellenőrtése is hozzá tartozott. A 4. dinasztia idején szerepe tovább növekedett, rá hárult az építkezések és a halotti kultuszok rendjének felügyelete is. Jelentősebb katonai feladata /neve ellenére/ nem volt. Ekkor még a vezírek az uralkodó családjából származtak, ám a 6. dinasztia korában, mikor a hozzáértés fontosabb volt , mint az uralkodóhoz való hűség. Az Óbirodalom végére a vezíri hatalom csökkent, sokan /főleg vidéki kormányzók/ önkényesen vették fel a címet.
PAPI HIVATALOK
A papok - egyiptomi felfogás szerint - csupán az uralkodót helyettesítették kultikus funkcióiban. Hisz a legfőbb pap a fáraó volt! Az egyiptomi papság két fontos funkciót látott el: az istenek kultuszának szolgálatát a templomokban és a halottakról való gondoskodást, az áldozatok bemutatását. A bonyolult rítusok elvégzésére számos alacsonyabb rangú pap volt hivatott. Közülük kiemelkedtek az ún. felolvasó papok, akik ismerték a szent szövegeket, s járatosak voltak a varázslásban. Tekintélyüket tudásukkal vívtak ki, nem társadalmi helyzetükkel. Gyakran a fáraó örököse is felvette ezt a címet.
KATONAI ARISZTOKRÁCIA
A fáraó hatalmának alapja a felügyelete alatt álló oikosz-gazdaság és a zsoldos hadsereg volt mely akatonai arisztokrácia megszilárdulásával vált lehetővé. A katonai tisztségviselők elsősorban a társadalom tehetősebb képviselői voltak: előkelők, nagyobb földbirtokosok.
ÍRNOK /nyilvántartás, adóztatás/
Az egyipttomi állam legfontosabb hivatalnoka volt. Az irnokok készítették a legfontosabb feljegyzéseket, összeírásokat, a különböző vallási, orvosi, irodalmi szövegeket. Az írástudás minden hivatal elnyerésének feltétele volt. Egy-egy előkelő tucatnyi irnokot foglalkoztatott, s az írnokból akár magas méltóság is válhatott.
KÉZMŰVESEK
A Der-el-Medinában élő, kézműves férfiaknak és nőknek tíz napos időszakokra el kellett hagyniuk a várost és családjukat, hogy dolgozni menjenek oda, ahová a fáraó és legfőbb tanácsadói parancsolták. Rövid pihenési időszak után a munkások újabb tíz napot dolgoztak.
KÖZRENDŰ SZABADOK
A közrendű szabadok foglalkozás szerint földművesek, kézművesek és kereskedők lehettek. A "félszabadok" az ún. királyi munkások, a földbirtokhoz kötött - főleg - parasztok. Fontos tény továbbá, hogy a piramisokat nem rabszolgák építették, hanem a közrendű, szabad népesség.
PARASZTOK /középítkezések az áradások idején/
PATRIARCHÁLIS RABSZOLGASÁG
A rabszolgák döntően hadjáratok folyamán kerültek Egyiptomba. Már az i.e. 2700 kö-rül keletkezett „ palermói kő „ is beszámolt arról, hogy egy núbiai hadjárat után 7000 foglyot hurcoltak az országba.
|