Egyiptom Honlap
* Music *
 
{{BEVEZETS}}
 
-=[EGYIPTOMRL]=-
 
-=[TRSADALOM]=-
 
KULTRA, GONDOLKOZS
 
-=[LETMD]=-
 
-=[EGYIPTOM MA]=-
 
-=[EXTRK]=-
 
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
Mvszet

MVSZET

A frak ltal uralt kori Egyiptom t f korszakra tagoldik. A dinasztikat megelz korban, az i. e. 4. vezred vgig a terletszerz trzsi hborkbl kt kirlysg emelkedett ki, a Nlus deltavidkn fekv Als-Egyiptom s attl dlre, Fels-Egyiptom. Archaikus korban (i. e. 2955-i. e. 2635) az I. dinasztit alapt legends fra, Mnsz egyestette a kt kirlysgot. birodalom kora (i. e. 2635- i. e. 2155) az egyestett llam els fnykora. Ez a piramispt frak kora. Az akkor uralkod nagy frak, Kheopsz, Kheprn s Mkeriosz, a kormnyzs s kultra kzpontja Memphisz, a fvros. Az tmeneti kor slyos vlsga utn kvetkezett a kzpbirodalom kora. (i. e. 2040- i.e. 1785) Az j fvros Thba Fels-Egyiptomban kezdett kiplni. Ezutn a msodik tmeneti korban a egy lovas nomd np a hkszszok megszlljk s leigzzk Egyiptomot. Az idegenek kizse utn az jbirodalom korban (i. e. 1552- i. e. 1070) a mvszet jbl felvirgzik, Egyiptom ekkor ri el legnagyobb terleti kiterjedst. Fontosabb emlkek ekkor az els barlangsrok a Kirlyok Vlgyben. A ksi birodalom korra (i. e. 715-i. e. 332) bels harcok, Thba pusztulsa, sztbomlshoz vezets a jellemz, gy Egyiptom a hdtok martalkv lett. Az Egyiptomi mvszet, ezen bell az ptszet meghatroz eleme a hall utni let ltezsnek felttlen elfogadsa volt. A trsadalmi hierarchia cscsn a fra llt, akit nem csak uralkodnak, hanem isteni hatalm szemlynek tekintettek, ksbb, a 4. dinasztia idejn pedig mr egyenesen R Napisten fiaknt tiszteltek. Az uralkodkat halluk utn bebalzsamoztk, majd hasznlati trgyaikkal, szolgikkal egytt piramisokba temettk, amely kultusz egszen i. e. 2150-ig volt rvnyben.


PTSZET

Az egyiptomi ptszet legjelentsebb emlkei az istenek tiszteletre emelt templomok s a halottkultusz szolglatban ll monumentlis srptmnyek. A vilgi ptszetrl arnylag keveset tudunk. Az egyszer vagy gazdag lakhzak, az uralkodk s az elkelk paloti tbbnyire fbl s agyagbl pltek, ezrt csak elvtve maradt fenn nyomuk.
ptszetk jellemzi:Sneferu masztaba                                                        Masztaba
 Srptmnyeik kzl kiemelkedett a masztaba, ami meredek fal, lapos csonka gla, valamint a piramis, ami lpcss vagy meredek fal gla
 Barlangsrokba is temetkeztek, ezek sziklafalba vsett helyisgsorok (Kirlyok Vlgye),
templomaik oszlopcsarnokok.
 Lakpleteiket a trsadalmi hierarchia ltal megjellt mdon a srkunyhtl a kbl kszlt csodlatos palotig terjeden ksztettk.
Az egyiptomi trtnelem fontosabb ptszeti emlkei:
 az birodalom korbl a szakkarai s a gizehi piramisegyttesek;
 a Kzpbirodalom korbl a beni-hasszni sziklasrok s Kahun vrosnak maradvnyai;
 az jbirodalom korbl a terasztemplom Deir el-Bahariban, a luxori Amon templom, a karnaki Amon templom, a thbai Ramesszeum s Abu Szimbelben 11. Ramszesz sziklatemploma;
 a ksi birodalom korbl az edfui Hrusz templom.
A piramis ngyzet alaprajz, nem egyszer a 100 mteres magassgot is meghalad, gla alak, tmr kptmny. Korai formja, a lpcss piramis gy keletkezett, hogy a fra srhelyt lpcszetesen egymsra pl masztabk (arab sz=pad) soraival emeltk ki a tbbi kzl. Az pts menete ksbbiekben annyiban vltozott, hogy a lpcsk visszaugrsait kiegyenltettk, az gy kapott gla oldalait simra csiszolt s pontosan illesztett ktmbkkel burkoltk. A gla trfogathoz kpest a srkamrk mrete igen kicsi. A hozzjuk vezet folyos nylst gondosan elfalaztk. A piramishoz az istenfra kultusznak szentelt halotti templom csatlakozott.

Dzsszer piramis                                     Kheopsz piramis

Dzsszer piramisKheopsz piramis
                                    
A barlangsrokat nehezen megkzelthet, meredek sziklafalba vstk. A korai piramis egyik legszebb emlke a Szakkara-i Dzsszer piramis. Tervezje, Imhotep, az els nv szerint ismert ptsz. 60 mter magas, hatlpcss piramis. Eredetileg hatalmas masztabt kezdtek pteni itt, m az, az lland nagytssal elszr ngy-, majd ksbb hatlpcss piramiss alakult. Ez volt az kori Egyiptom els nagyszabs kptmnye. A falazsn megfigyelhet, hogy munka kzben szereztek egyre nagyobb jrtassgot a kpts technikjban. 
A gzai piramisegyttes tagjai kzl a Kheopsz piramis teljes trfogata tbb mint 2,5 milli kbmter, a bels tr csupn ktezer kbmter. Hrom helyisge van: a talajszint alatt 20 mteres mlysgben a sziklba vgott srkamra, fltte az n. "Kirlyn kamrja", mg magasabban a kirlysr tere. Ez kb. 5x10 mteres alapterlet, 6 mter magas, grnittal burkolt helyisg. Skmennyezett szellemesen kialaktott reges teherhrt szerkezet vdi a rnehezed roppant ktmeg nyomsa ellen. A srkamrhoz a rejtett bejrat mgtt sztgaz lejts folyosk vezetnek. Kzlk a fels a kirlysr eltt 46 m hossz, 8,5 m magas galriv tgul.

Luxor -  Amon templom                                          Karnak -  Amon templom

Luxor - Amon templomKarnak - Amon templom
 







A luxori Amon templom eredeti llapotban a templom trsora hromhajs csarnokkal indult. Itt kt sor sima trzs kehelyfejezetes papiruszoszlop tartotta a mennyezetet. Ezutn szles, ngyszg alaprajz udvar kvetkezik. Ezt hrom oldalrl ktegelt trzs bimbfejezetes papiruszoszlopok ketts sora keretezi. A negyedik oldalon, a bejrattal szemben az oszlopok sora megtbbszrzdik s az udvarra nyl fedett csarnokk tgul. A mgtt kt keskenyebb s alacsonyabb tr vezet tovbb Amon brkjnak szentlyhez, amelyet kultusz-terek csoportja vesz krl.
A karnaki Amon templom volt az kori Egyiptom leghatalmasabb temploma. Legjelentsebb bels tere a hposztl csarnok. A baziliks metszet 17 hajs tr mennyezett papirusz oszlopok tartjk: a kiemelt rsz alatt, a kt kzps sorban a fejezetek kehely alakak, az oldalhajkban bimbv zrulnak. A csarnokot az thidal gerendkra felfektetett klapok fedik. Megvilgtst a kiemelt rsz oldalfalnak krcsain t csak a hrom kzps haj kap. A virgkehelyknt kinyl fejezettel az oszlopok ppen ott nnek magasabbra. A karnaki hposztl csarnok az kori Egyiptom legmonumentlisabb bels tere. A kt kzps sorban az oszlopok magassga 23 mter.

Ramesszeum

Ramesseum

Msodik Ramszesz halotti  temploma, a Nlus bal partjn emelkedik, Thba nyugati oldaln. Az udvarait kest falak nagyrszt elpusztultak. Ersen romos a hposztl csarnok is, csupn az elcsarnok maradt meg, jl kivehetek az oszlopsorok, az Ozirisz pillrek s a gigantikus mret plon maradvnyai is.





FESTSZET

Mg ma is nehz kimerten beszlni festszetk minden rszletrl.
Festszetk f jellemvonsai:
 A srkamrkat elszeretettel dsztettk festmnyekkel.
 A specilis brzols szablyait rgztettk (knon): fej profilbl, szem szembl, felstrzs ellnzetbl, mell hnalj alatt oldalrl, csptl lefel oldalrl.
 Skszeren brzoltak, jellegzetes szimbolikt hasznlva.
 Szalagszer kompozcit alkottak ltalban, az egyms mgtti elhelyezst az alakok egyms fl helyezsvel rzkeltettk.
 Nem hasznltak egysges nzpontot s trbeli mlysget.
 Kedveltk az lnk szneket. Pl. a piramisok falfestmnyei.


     Foglalkozsok              Mdiumi ludak hres festmnye (rszlet)

Foglalkozsok

Mdiumi ludak hres festmnye (rszlet)


 

 

Mdiumiludakhres festmnynek rszlete Nefermaat s Itet srjbl val, a 4. dinasztia els kirlynak uralkodsa alatt kszlt, i. e. 2550 krl. A festmnyen a fekete s fehr kztt mr finoman rnyalt sznsklt is alkalmaztak. Termszetes sznezanyagok a festkek: vasoxidbl kszlt a vrs, a gesztenyebarna; malachitbl s azuritbl a zld s kk. A formk pontossga, a sznek hitelessge, a tkletes kidolgozs hatsra akr egy zoolgiai kziknyv illusztrcija is lehetne. A szrks-rzsaszn alapozs mg inkbb kiemeli azokat a precz tnusokat, amelyekkel a hat szrnyast megfestettk, kzttk az annyira jellegzetes nlusi ludat.
Az jbirodalom kezdettl az elkelk temetjnek srjai a festszet felvirgozst tanstjk. Elsknt a mellkszereplket - a mozgsban lv szolgkat vagy kzmveseket s az llatokat - brzoltk szabadabban. Ettl kezdve az emberi test - a szp hlgyek s az elkel nagyurak - brzolsa mind kecsesebb s szebb vlt. A formk egyre trkenyebbek, a sznek kevsb nyersek, a sziluettek nem olyan slyosak, s a kontrok mind hajlkonyabbak. Az ttetszsget a sznek intenzitsnak cskkentsvel rtk el. A testek krvonalai kevsb szigorak, a kontr megtrik, felszabadtva a benne foglalt, most mr mozgsba lendl festett tmeget.

  Festett srkamra                                      Nofertari

Nenedzsen srja

Nofertari


A ruhzat s a parka elegancija olyan hangslyozott vlt, hogy olykor elfedte azokat az elemeket, amelyeknek hajdan, a nem eszttikai eredet szablyok rtelmben igen nagy jelentsget tulajdontottak. Thbban az elkelk temetje az egyiptomi festszet valsgos mzeuma. A kpolnk dsztst irnyt nvtelen festk mindegyike igazi mester volt. Ennek pldja a falfestmny rszlet - Nofertari kirlyn thbai srjbl (66. sz. sr).

Rszlet Nebamon srjnak falfestmnyeibl, amelyek a "Vlgy nnepe" alkalmbl rendezett lakomt rktettk meg. Az nnepsget az istenek, a halottak, valamint minden l csaldtag s bart tiszteletre tartottk. A kt tncosn mozgsa szokatlanul knnyed. A kt kecsesen l zenl n szembefordul brzolsa egyedlll plda az jbirodalmi festszetben.


SZOBRSZAT

Egyiptomban, a kpzmvszet alkotsai a mfajtl s a tmtl fggetlenl, brhol jelennek meg, rendeltetsk szerint elssorban a tlvilgi letet szolgljk. A frak idejben az emberek szmra egy szobor ugyanolyan l volt, mint a hs-vr ember. Akr istensget, akr kirlyt, akr kzembert brzolt, a szobor mindig tbb volt, mint emlkkp. Azonos volt az llnnyel, akit megszemlyestett. Ezrt tartottk fontosnak mindig rrni az brzolt szemlyisg nevt. Enlkl aszobor elveszti varzserejt, nem tbb llektelen anyagnl. A templomokban a dombormvek s a szobrok az uralkodt s az isteneket magasztalva az e vilgban szerzett rdemeket rktik t a tlvilgba. A srkamrkban a festett vagy dombormv kpek az elhunytnak adjk meg mindazt, amire a hall utni let teljessghez szksge lehet. Az egyiptomi mvszet sajtos stlust az letnek s a hallnak egymsba tfond kettssge adja meg. Az let mindennapi esemnyeit brzoljk, de idtlenn ltalnostott, elvont formkkal. A szobrszat ugyanilyen elvont, szablyokhoz ktd belltsban, de leth arcvonsokkal szmos fra s tisztsgvisel kpmst rktette meg. 

 A Szfinx Szobor
Szobor    zarkofg

 

Itachi Shinden második fejezet!! - ÚJ FEJEZET - Felkerült a könyv második harmada!! Konoha.hu - KATT!! KATT! KATT!! KATT    *****    Pont ITT Pont MOST! Pont NEKED! Már fejlesztés alatt is szebbnél szebb képek! Ha gondolod gyere less be!    *****    Kedves Csokoládé kedvelõk! Segítségeteket kérném a kérdõívem kitöltéséhez! Témája a CSOKOLÁDÉ MÁRKÁK! Köszön    *****    Mindig tudnod kell, melyik kikötõ felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    Aki szörnyekkel küzd, vigyázzon, nehogy belõle is szörny váljék. S ha hosszasan tekintesz egy örvénybe, az örvény vissza    *****    Rose Harbor, ahol a tenger suttog és a múlt sosem tûnik el teljesen. - FRPG - csatlakozz közénk te is :)    *****    Egy kikötõ, ahol minden hullám egy új kezdetet ígér. Rose Harbor, több mint egy város, egy világ a világ mögött.    *****    Rose Harbor &#8211; kisvárosi báj, nagy titkokkal - légy részese te is ennek a kalandnak :) - FRPG    *****    Óceán, erdõ, csillagfény &#8211; minden ösvény Rose Harborba vezet - aktív FRPG közösség    *****    Itachi Shinden 1. kötet Magyarul elérhetõ a konoha.hu -n. Nézzetek be! *** Itachi Shinden 1. kötet Magyarul elérhetõ!!!    *****    ÁGICAKÖNYVTÁRA - KÖNYVEK, KÖNYVEK, KÖNYVEK - ÁGICAKÖNYVTÁRA    *****    MOVIE-NIGHT -> Filmek, Sorozatok <- MOVIE-NIGHT    *****    Movie-    *****    Játssz a színekkel keress szebbnél szebb képeket, építs, szépítsd a portálod, hogy szebb és színesebb legyen a világod!    *****    Debrecen Huszti Lakóparki napelemes családiház eladó. 06209911123 Debrecen Huszti Lakóparki napelemes családiház eladó.    *****    Pont ITT Pont MOST! Pont NEKED! Már fejlesztés alatt is szebbnél színes szebb képek! Ha gondolod gyere less be!    *****    Kedves Csokoládé kedvelõk! Segítségeteket kérném a kérdõívem kitöltéséhez! Témája a CSOKOLÁDÉ MÁRKÁK! Köszön