A N�lus �tja �s Egyiptomra gyakorolt hat�sa


A forr�snak tekinthet� Kagera foly�t�l sz�m�tva a F�ld-k�zi-tengerig a N�lus, a vil�g leghosszabb foly�ja 6667 kilom�teres utat tesz meg.

A kelet-afrikai Ruwenzori hegys�gre lez�dul� es� megolvasztja az 5127 m�ter magas hegyet bor�t� havat. Az es�v�z �s az olvadt h�l� kis tavacsk�kba, patakokba gy�lik �ssze. A v�kony erekb�l hamarosan igazi nagy patakok, majd kisebb foly�k lesznek.

A N�lusnak k�t ered� �ga van: az egyik a K�k-N�lus, a m�sik a Feh�r-N�lus.

A K�k-N�lus Eti�pia legnagyobb tav�b�l, a vulk�ni k�pokkal �s fenns�kokkal szabdalt Eti�p-magasf�ld�n elter�l� Tana-t�b�l ered �s Szud�n ter�let�n egyes�l a Feh�r-N�lussal.
A K�k-N�lus kifoly�s�n�l tal�lhat� a Tisisat v�zes�s. A foly� Eti�pia ter�let�n el�sz�r d�li ir�nyba halad, majd �szaknyugat fel� fordul.

Az erekb�l kialakult kisebb foly�k legnagyobbik�t, a Kager�t tartj�k a hatalmas N�lus m�sik forr�s�nak. A Kagera mind er�sebb� v�lva, kisz�lesedve elindul �szak fel�. 850 kilom�terrel k�s�bb el�ri a Vikt�ria-tavat, a vil�g legnagyobb tav�t. Jinja-n�l elhagya a nagy tavat �s Vikt�ria-N�lus n�ven fut tov�bb �szak fel�.
Tov�bb haladva �rinti a Kioga-tavat �s Ugan-d�t elhagyva a mai Szud�n ter�let�re l�p. A Szud�n f�v�rosba �rve megv�ltozik a Kagera neve �s Feh�r-N�lusk�nt folyik tov�bb (Bahr el-Abiad). A Feh�r-N�lus Eti�pia 2800 m�ter magas hegyeib�l rend�v�l �rt�kes �sv�nyokat �s vulk�ni iszapot hoz mag�val, amellyel �rad�skor megterm�keny�ti Egyiptom term�f�ldjeit. �tja sor�n csatlakozik hozz� a Gazella-foly� (Bahr el-Ghazal) �s a S�r-ga-foly� (Bahr el Aszfar).
Nem sokkal Khartum ut�n, Mero�, az egykori Eti�p Birodalom f�v�ros�nak romjai mellet �ri el a foly� - amelyet innent�l kezdve m�r egyszer�en csak N�lusnak neveznek - az els� kis piramisokat.
Ezen a helyen folyik bele az utols� mell�kfoly�, az Abessz�n-felf�ldr�l sz�rmaz� Atbara („Fekete”). A n�biai homoksivata-gon kereszt�l a m�sodik katarata (v�zes�s) ut�n el�rkezik Egyiptom f�ldj�re. A hatalmas sz�razs�g ellen�re a Ruwenzori �s az Abesszin-felf�ld viz�t egybegy�jt� N�lus egy hatalmas t�v� sz�lesedik, majd az els� katarata ut�n tov�bb folyik, �thaladva Assz��non �s Luxoron (Th�ba), am�g el nem �rik Kair�t. Kair�t�l 25 kilom�terre, 150 kilom�terrel a F�ldk�zi tenger el�tt a N�lus sz�mtalan kisebb �gra �s folyamra �gazik sz�t. Ezt a hatalmas h�romsz�get a g�r�g�k �b�c�j�k egyik bet�j�r�l, a delt�r�l N�lus-delt�j�nak nevezt�k el.

Az egyiptomiak Kemetnek / fekete f�ld/ h�vt�k saj�t orsz�gukat. A N�lus minden �rad�skor term�keny fekete iszapot rakott le 5-10 kilom�teres sz�less�gben.
M�r t�bb ezer �vvel ezel�tt is csak a N�lus enyh�tette a tikkaszt�, 30-40 fokos ny�r h�s�get.
Minden �vben, j�lius 19. napj�n k�r�l a foly� kil�pett medr�b�l. Ezt az �r�mteli napot tett�k meg az egyiptomiak az �v els� napj�nak. Egyiptom k�t r�szre oszlik, az �szaki r�szt, a foly� szerte�gaz� deltavid�k�t h�vjuk Als�-Egyiptomnak �s a d�li r�szen 1000 km hosszan kanyarg� ter�letet Fels�-Egyiptomnak.