Vall�s �s mitol�gia

 
Egyiptom t�rt�nelme �s �r�sbelis�g�nek t�rt�nete a Kr. e. 3. �vezred elej�n, a N�lus menti kor�bbi fejedelems�gek birodalomm� val� egyes�t�s�vel p�rhuzamosan kezdõdik. Vall�si r�gm�ltja eml�kei is ebbõl az idõbõl val�k: a korai �birodalmi korszakban helyi, v�rosi v�distenek sokas�g�t tal�ljuk, akiknek totemisztikus tisztelet�t a k�sõbbi egyiptomi istenvil�g �llatalakos �br�zol�sainak gazdag szimbolik�ja bizony�t. Ennek a peri�dusnak a jellegzetess�ge, hogy m�g hi�nyzik az egys�ges pantheon, �s az istenalakok k�z�tti, k�sõbb oly term�szetes specializ�ci� is: egy-egy telep�l�s patr�nusa az �v�i f�ldj�n minden fontos �gi feladat birtokosa, isteni szerep bet�ltõje.
A birodalom kialakul�s�val lassan kiform�l�d� pantheon �l�re is k�t jelentõs v�ros v�distene ker�l: Memphis �s Th�ba istene, Amon �s R� eredet�ket tekintve egyar�nt nap-, bika- �s term�kenys�gistenek, akiknek alakja m�r az �birodalmi idõkben Amon-R� n�ven egyes�l. E kettõs fõisten felemelked�se m�g�tt a term�kenys�g-vall�s elemei �llnak: maga a fõisten alapvetõ �letelvet �s nemzõerõt testes�t meg. Mivel Egyiptom l�t�nek alapja a N�lus, nem meglepõ, hogy m�r a korai idõben megfigyelhetj�k a N�lus-isten �s a F�ldistennõ jelenl�t�t a mitol�giai hagyom�nyban. E szerint a vil�g k�t õsi isten-p�r, Su �s Nut, Geb �s Tefnut n�sz�nak gy�m�lcse: az õ egyes�l�s�kbõl sz�rmazik az �g �s a f�ld, a levegõ �s a v�z elv�l�sa.
A m�tosz az ember megteremt�s�t a gyakran Amonnal azonos�tott Ptah nev�hez kapcsolta, az alvil�g pedig a legt�bb sz�veg szerint a sak�lfejû Anubisz birodalma. Az istenek m�sodik gener�ci�j�b�l val� a term�kenys�g- �s N�lus-isten, Ozirisz �s nõi p�rja, a term�keny anyas�got �s Egyiptom �letad� f�ldj�t is megjelen�tõ �zisz. Õk ketten testv�rek, de f�rj-feles�g is; ellens�geik egy ugyancsak testv�r-h�zasp�r, Sz�th, a forr� sivatagi sz�l ura �s Neftisz, a term�ketlen sivatag �rnõje.
Az egyiptomi mitol�gia egyik k�zponti mot�vuma az e k�t istenp�r k�z�tt kibontakoz�, a term�szetben �vrõl �vre megism�tlõdõ k�zdelem. A f�lt�keny Sz�th meg�li Oziriszt, sz�tdarabolt test�t pedig az alvil�gra veti. �zisz f�rje keres�s�re indul; al�ereszkedik az alvil�gba, �sszeilleszti a sz�tv�gott testet, majd szerelm�vel �j �letre kelti azt. Ebbõl az �letet fakaszt� �lel�sbõl sz�rmazik H�rusz, az ujj�sz�letõ vil�g ura, akit napkoronggal vagy az �gbe emelkedõ s�lyom k�p�ben �br�zolnak. Az egyiptomi ember ebben a t�rt�netben saj�t vil�g�ra ismert: Amon napisten az �let forr�sa; Oz�risz �s �zisz n�sza a term�szet tavaszi �bred�se, Oz�risz hal�la pedig a sz�raz �vszakkal elk�vetkezõ �ns�g ideje. A N�lus �ltal fakasztott �let �s a forr� sivatagi sz�l keltette hal�l ciklikuss�ga Egyiptom l�t�nek alaphelyzete, vall�s�nak, mitol�gi�j�nak mot�vuma is. Egyiptom liturgikus �let�nek cs�cspontja �vrõl �vre az Oz�risz-�zisz m�tosz felid�z�se volt: a felt�mad� �s meghal� isten m�r a legõsibb idõktõl �let �s hal�l a term�szetben �s az emberi �letben is zajl� k�zdelm�t szimboliz�lta. Mindez nem hom�lyos�totta el az idõk sor�n Amon-R� istenkir�lyi kultusz�t, sõt H�rusz 'megdicsõ�l�s�t' is igyekeztek egy idõ ut�n a napistennel val� egyes�l�sk�nt �rtelmezni.
E fõalakok mellett a kozmikus istenek alig jutnak szerephez a pantheonban, a helyi istenek, a v�rosi �s kult�ristenek jelentõs�ge azonban a n�pi vall�soss�g vil�g�ban eg�szen az �kor v�g�ig t�retlen maradt.
Az egyiptomiak legal�bb 2000 istens�get tiszteltek, n�melyeket azonban csak a helyi k�z�ss�gek ismertek. A legfontosabb isteneknek sz�kv�rost szenteltek, amelyben f�- illetve kultusztemplomuk �llt. Voltak istenek, mint B�sz (v�delmezte az otthonokat �s a gyermekeket) vagy Tho�risz (gondoskodott a gyermeket v�r� any�kr�l �s a csecsm�kr�l), akiknek nem emeltek templomot, hanem otthon mutattak be �ldozatot. Egyes istenek term�szeti er�ket – a vizet vagy a leveg�t – jelen�tettek meg, m�sokat a mindennapi �let tev�kenys�geivel, pl. a sz�v�ssel vagy a f�ldm�vel�ssel hoztak kapcsolatba.

Az �llatok tisztelete

Sok istens�get egy-egy �llattal,mad�rral (olykor n�v�nnyel) azonos�tottak. A festm�nyeken �s a domborm�veken sokszor a sz�ban forg� l�ny fej�vel �br�zolt�k �ket. Szok�ss� v�lt, hogy az isten �llat�b�l egyet-egyet a f�templomba vittek, ott tartott�k, nagy tisztelettel �vezt�k, s �gy hitt�k, hogy ha bizonyos im�kat, var�zssz�vegeket elmondanak, az isten lelke �tk�lt�zik az �llatba. Ilyenkor az �llat mozdulatait j�sjeleknek v�lt�k, igenl� vagy tagad� v�laszk�nt �rtelmezt�k. A k�s� korra szinte m�r az �sszes �llatot szentnek tartott�k. Ekkor j�tt szok�sba a szent �llatok bebalzsamoz�sa. Hittek benne, hogy ezzel az istenek kedv�ben j�rnak. Sok �llattemet� ker�lt el�. A legnagyobb alighanem a szakkarai volt, ahol hatalmas f�ld alatti alagutakat t�rtak fel,milli�nyi mad�r (�bisz, s�lyom), macska, kutya, majom �s m�s �llat maradv�ny�val.
A legt�bbet tal�n az �pisz-bik�r�l tudunk. Ezt a l�nyt Ptah istennel t�rs�tott�k, akinek kultusztemploma Memphiszben volt. Ha az �pisz-bika kim�lt, tetem�t bebalzsamozt�k, �s �nnep�lyes menetben a szerapeumba (bikas�rba) vitt�k, majd ott egy hatalmas szarkof�gban (k�kopors�) temett�k el. Hal�la ut�n eg�sz Egyiptomban kerest�k m�lt� ut�dj�t. Amikor megtal�lt�k az �j �piszt, anyj�val egy�tt Memphiszbe vitt�k, ahol nagy k�nyelemben �ltek hal�lukig. �r�l�k�ket �s tej�ket var�zsl�sra, gy�gy�t�sra haszn�lt�k.

 
Van egy olyan pillanat az egyiptomi vall�si kult�ra t�rt�net�ben, amely szinte minden �rtelemben titokzatos �s megmagyar�zhatatlan. Kr. e. 1370 k�r�l az Egyiptomot m�r-m�r isteni hatalommal korm�nyz� f�ra�, IV. Amenhotep (Ehnaton –„Atonnak kedves”) - tal�n az �llami kultusz �s az Amon-paps�g befoly�s�t cs�kkenteni akarva - vall�si reformot vezetett be. Õ is egy r�g�ta ismert isten, Aton, a f�nylõ napkorong kultusz�t tette hivataloss�; Amon nev�t Aton�ra iratta �t a hivatalos sz�vegekben, a r�gi paps�g hely�be �j, az elvont 'napkorong-isten' hit�t n�pszerûs�tõ paps�got �ll�tott, isten�hez pedig k�ltõi sz�ps�gû himnuszokat �rt. A m�v�szetre is hat�ssal volt ez az id�szak: felt�n� elemei az �rdekesen megny�jtott fejek, mandulaszemek,hossz� nyak �s duzzadt has. Ezek az arcok n�ha az abszurdit�s hat�r�t s�rolj�k, nagy er�ny�k azonban, hogy gy�ng�ds�get �s k�zvetlens�get fejeznek ki. Ehnaton �j f�v�rost alap�tott, Ahet-Atont (a mai Tell el-Amarna).Sok vall�st�rt�n�sz monoteista k�s�rletnek �t�lte a reformot, ami a f�ra� hal�l�val elbukott: helyre�llt a pantheon hagyom�nyos rendje, az �jbirodalmi korban pedig Amon hite m�r erõsebb, mint valaha volt.
 
A k�sõi kor birodalmi vall�soss�ga ism�t v�ltozott: nagy n�pszerûs�gre jutnak az asztr�l-kultuszok, a csillaghit �s az asztr�lm�gia. Ebben a korban erõs�dnek fel az egyiptomi hitvil�g kor�bban is fontos elemei: az �llatalak� istenek im�d�sa, a r�olvas�sok �s var�zslatok divatja, a ritu�l�k.
Egyiptom n�pe monument�lis templomokat emelve, azokban istenei szobr�t õrizve gyakorolta vall�s�t. A legfontosabb szent�lyeket Amon tisztelet�re emelt�k, de minden valamireval� istennek megvolt a maga lakhelye, v�rosa. Templomaik m�ly�n az egyiptomiak isteneik szobr�t õrizt�k, a szent�ly k�rzet�t pedig v�zmedenc�kkel, kertekkel, ligetekkel vett�k k�r�l. Az �ldozatok z�me itt is �telfelaj�nl�s, de kedvelt�k a k�rmeneteket, l�tv�nyos vizi szertart�sokat is.
 A vall�si �let ir�ny�t�s�t a papi r�teg v�gezte, amely az idõk sor�n komoly politikai �s gazdas�gi hatalomra tett szert. Az õ kez�kben volt az �r�s ismeret�nek �s a tudom�nyok mûvel�s�nek privil�giuma,  m�g hadvez�rk�nt is gyakran tal�lkozunk fõpapokkal.
Egyiptom vall�si �let�nek igazi ir�ny�t�ja azonban a f�ra�, az uralkod�. Istenek gyermeke, 'az ifj� H�rusz' õ, aki f�ldi hal�la ut�n a pantheon magas�ba emelkedik. Az egyiptomi civiliz�ci� meglehetõsen z�rtnak �s v�dettnek bizonyult �vezredeken �t idegen hat�sokkal szemben. Ez a nagyfok� stabilit�s is okozhatta hogy igen sok archaikus elem õrzõd�tt meg ebben a kult�r�ban; nem puszt�n a term�szethez val� k�zels�g �lm�nye, de õsi totemisztikus �s fetisisztikus eszm�k sokas�ga is.                                                                    

Halottkultusz

Volt azonban Egyiptom hit�nek egy k�l�nleges von�sa. M�g a kort�rs civiliz�ci�kban a hal�l ut�ni �let, a l�lek tov�bb�l�s�nek gondolata alig, vagy csak k�sõn bontakozott ki, addig Egyiptom hit�nek a gazdag t�lvil�ghit adja meg igazi karakter�t. M�r az �birodalom monument�lis masztab�i �s piramisai is arr�l tesznek tan�s�got, hogy a hal�l ut�ni �let k�rd�se alapvetõ jelentõs�gû; a mitol�giai sz�vegek, a szertart�sok sokas�ga ugyanezt t�masztja al�. Az egyiptomi hitvil�g apr�l�kos le�r�s�t is a halottkultusz sz�vegeibõl ismerj�k: a Menphiszi �s a Th�bai teol�gia t�m�ja z�m�ben a t�lvil�gi �let, a 'Halottak k�nyve' anyaga pedig az egyiptomi hitvil�gr�l sz�l� legfontosabb forr�s.
A halottkultusz kiindul�pontja az a meggyõzõd�s, hogy az emberben õt t�l�lni k�pes eleven l�lek lakozik. Ez a l�lek k�t �sszetevõbõl �ll, amelyek a hal�l pillanat�ban elszakadnak egym�st�l. Ka, az ember �rnyk�pe ('hasonm�s-lelke'), aki a test k�zel�ben marad, Ba pedig a hal�l ut�n emberarc� mad�r k�p�ben az �gbe sz�ll. Ba idõrõl idõre visszat�r az alvil�gb�l, hogy ellenõrizze a halottr�l val� megfelelõ gondoskod�st. Ez a hiedelem a magyar�zata annak, hogy az egyiptomiak szinte k�nos gonddal k�sz�tett�k fel halottaikat az utols� �tra. A tetemet - ha arra m�d volt - mumifik�lt�k, �rt�kt�rgyait, haszn�lati eszk�zeit pedig mell� helyezt�k, a belsõs�gek �s a vele marad� l�lek, a Ka sz�m�ra pedig k�l�n helyet k�sz�tettek. A k�zrendû emberek s�rjaiba apr� szobrocsk�k is ker�ltek, hogy a halott helyett a t�lvil�gon õk dolgozzanak. A Halottak k�nyve szerint egy�bk�nt a holtak lelke isteni r�v�szek k�zremûk�d�s�vel vizi �ton �rkezik az alvil�gra: a halotti szertart�s sor�n a s�rba helyezett b�rk�k is ezt az utols� utat jelk�pezik. A t�lvil�got boldog helynek k�pzelt�k el a messzi nyugaton, ez�rt is nevezt�k gyakran „nyugati kir�lys�gnak”. Ide az juthatott be, aki er�nyes �letet �lt a f�ld�n. A halottnak egy sor pr�bat�telen kellett �tesnie, melyek v�g�n bel�phetett Ozirisz �t�l�csarnok�ba, ahol sz�v�t m�rlegre helyezt�k. Ha b�n�s �letet �lt, neh�z volt a sz�ve, k�r�ra billent a m�rleg, �s f�lfalta egy sz�rnyeteg. Ha er�nyes �letet �lt, sz�ve annyit nyomott, mint Maat isteen� tolla (az igazs�g tolla), a halott megt�rhetett �seihez a „nyugati kir�lys�gba”.

Megk�l�nb�ztetett gondoskod�s j�rt ki az istenek fiainak, a f�ra�knak. Jelk�pes r�tusok ut�n, gondosan mumifik�lva ker�lt test�k a piramis halotti kamr�j�ba vagy a Kir�lyok v�lgye valamelyik sziklas�rj�ba. A fejedelmi holtat k�s�rõ pompa �s gazdags�g a f�ra� �gbe emelked�s�t k�sz�ti elõ: az uralkod� lelke 'H�ruszk�nt a Napba sz�ll', ahol maga is istenn�, Ozirissz� v�ltozik. Az elõkelõk lelk�rõl val� gondoskod�s a f�ra�i temet�s kicsiny�tett m�sa: itt is mumifik�lj�k a holttestet, az pedig kit�ntet�snek sz�m�t, ha a v�gsõ nyughely a f�ra� s�rj�nak k�zel�ben van. Maguk a holt lelkek egy�bk�nt h�bor�tatlan b�k�ben �s nyugalomban �lnek az istenek �ltal �thatott t�lvil�gban. A k�zrendû sz�m�ra ez a lehetõs�g csak v�gy�lom marad.
 
Temetkez�si szok�sok alakul�sa

Az egyiptomiak �gy gondolt�k, hogy mindenkinek h�rom lelke van: a ka, a ba �s az ah, melyek csak akkor tudj�k bet�lteni feladatukat, ha a test �pen fenn marad. Erre k�l�nb�z� m�dszereket dolgoztak ki. Fels�-Egyiptomban a dinaszti�k kora el�tt nem �st�k m�lyre a s�rokat, �gy a forr� homokban gyorsan kisz�rad� holttestek j�r�szt megmenek�ltek az eny�szett�l.
Az �jbirodalomban bonyolult elj�r�sa alakult ki a balzsamoz�snak, mely a kir�lyoknak, nemeseknek �s a tehet�seknek j�rt ki.   
Ha meghalt valaki, a papok im�t mondtak f�l�tte, �s megk�s�relt�k f�l�leszteni a test�t. Azt�n az ibunak nevezett s�torba vitt�k, ahol megmost�k, megtiszt�tott�k. Ezut�n az uabetbe, a balzsamoz� m�helybe ker�lt a tetem. A testb�l el�sz�r kivett�k a bels� szerveket, �s kan�pusz-ed�nyekbe helyezt�k, majd kivont�k a testnedveket: a testet egy n�tronnak nevezett s�f�le k�z� helyezt�k, ami kisz�r�totta. P�r nap m�lva kit�mt�k v�szonnal, illatos- �s gy�gyf�vekkel, gyant�val. V�g�l v�szonp�ly�ba bugyol�lt�k, az egyes r�tegek k�z� v�d�amuletteket �s �kszereket rejtettek. Az arcra az elhunyt von�sait visel� maszkot helyezett a balzsamoz�mester, aki Anubiszt, a balzsamoz�k v�d�isten�t jelk�pez� sak�lf�t viselt. A bep�ly�lt tetemet v�g�l kopors�ba tett�k. Kezdetben egyszer�bb, sz�gletes kopors�kat �csoltak f�b�l, oldalukat hieroglif �r�s d�sz�tette. K�s�bb d�szesebbek �s emberform�j�ak lettek a kopors�k, �s egy halottat k�t-h�rom kopors�ba raktak, amelyeket egy szarkof�gba (k�l�da) helyeztek. Minden kopors�t az elhunyt k�pm�s�ra faragtak ki. A kan�pusz-ed�nyek �s a szolgaszobrok �rk�dnek a halott �lm�n. Ezeket a t�rgyakat jelk�pes rajzok �s feliratok bor�tj�k. A megtisztul�si �s az �ldozati szertart�s ut�n k�vetkezett a halott fel�leszt�se, a „sz�jfelnyit�s”, amelyet egy pap v�gzett el a s�r bej�rat�n�l. Az �gy �letre keltett k�nak (emberi l�leknek) sz�ks�ge van h�tk�znapi k�rnyezet�re, hogy �lhessen �s t�pl�lkozhasson. Ezzel magyar�zhat� a s�rokban tal�lt haszn�lati �s berendez�si t�rgyak nagy sz�ma. N�h�ny ezek k�z�l �letnagys�g�, m�sok makettek.

A hellenisztikus �s a r�mai korban az egyiptomi vall�si kult�ra saj�tos v�ltoz�sokon esett �t. A hagyom�nyos pantheon alakjait ebben az idõben  azonos�tott�k a g�r�g vil�g isteneivel, az egyiptomi mitol�gia elemei pedig szervesen �p�ltek be a g�r�g mediterr�n vil�g hit�be. Ennek a folyamatnak a legfontosabb �llom�sa Ozirisz �s �zisz hagyom�nyos m�tosz�nak a hellenisztikus vil�gban val� �tform�l�d�sa volt; a k�t isten eredeti m�tosza ezekben a k�sõbbi idõkben a 'meghal� �s felt�mad� istenek' mitol�giai hagyom�ny�nak folytat�sa volt.

Egyiptom f�bb istens�gei

R�: a napisten vagy teremt�
Su: R� fia, a leveg� istene
Nut: Su le�nya, az �g istenn�je
Geb: Nut fiv�re �s egyben f�rje, a f�ldisten
Ozirisz: Geb �s Nut fia, a halottak kir�lya
�zisz: Ozirisz n�v�r-feles�ge, a mesters�gek istenn�je
Sz�th: a sivatag, a vihar �s a visz�ly istene, n�v�r-feles�ge Nepht�sz, szent �llata a diszn� �s a vizil�
Anubisz: Ozirisz �s Nepht�sz fia, a halottak�s a balzsamoz�s istene, szent �llata a sak�l
H�rusz: Egyiptom tr�nj�t szem�lyes�tette meg, szent �llata a s�lyom
Hathor: H�rusz feles�ge, a szerelem, a sz�ps�g, az �r�m istenn�je, de anya- �s hal�listenn� is, szent �llata a teh�n
Amon: az �jbirodalomban az istenek kir�lya, k�s�bb �sszekapcsolt�k R�vel �s Amon-r�nek nevezt�k, szent �llata a liba �s a kos
Mut: Amon feles�ge, az anyaistenn�, szent �llata a n�st�nyoroszl�n
Honszu: Amon �s Mut fia, a holdisten
Ptah: Memphisz v�d�istene, szent �llata az �pisz-bika
Szehmet: Ptah feles�ge, az anyas�g �s a nap puszt�t� erej�nek a jelk�pe, �llata a n�st�nyoroszl�n
Nefertem: Ptah �s Szehmet fia, a kenc�k �s illatszerek istene, k�k l�tuszvir�got szenteltek neki
N�ith: a nap anyja, a vad�szat, ah�bor� �s a sz�v�s istenn�je, Als�-Egyiptom v�r�s koron�ja f�l�tt �rkdik, jelv�nye a pajzs �s a ny�lvessz�
Thot: a b�lcsess�g istene, h�rn�kk�nt �s �rnokk�nt szolg�lta a t�bbi istent, szent �llata a majom �s az �bisz
Maat: v�di a jogot �s az igazs�got, k�pviseli avil�gegyetem �sszhangj�t �s egyens�ly�t, a mad�rtoll jelk�pezte
Renenutet: az arat�s istenn�je, �llata a k�gy�
B�sztet: anyaistenn�,a nap gy�gy�t� erej�t jelk�pezte, szent �llata a macska
B�sz: az isteneket mulattat�ja, az otthonok �s gyermekek v�delmez�je
Tho�risz: gondoskodik a gyerekeket v�r� any�kr�l �s csecsm�kr�l, n�st�ny v�zil�k�nt �br�zolt�k
Hnum: a fazekas alkotta meg fazekaskorongj�n az embert, � �rk�dik a N�lus forr�sa f�l�tt, szent �llata a kos