Az �si Egyiptom sz�let�se

K�r�lbel�l 20000 �vvel ezel�tt, az utols� j�gkorszak idej�n a nagy foly�, de Egyiptom is eg�szen m�sk�nt n�zett ki, mint ma. Ekkort�jt �szak- �s K�z�p-Eur�pa hatalmas ter�leteit vastag j�gtakar� bor�totta, a Szahara ezzel szemben vir�gz� t�j k�p�t mutatta, ahol sz�mtalan �llatfaj �s nom�d t�rzs �lt. A szavann�k n�v�nyei bor�tott�k a t�jat. Az �llatoknak �s az embereknek nem kellett a t�pl�l�k miatt agg�dniuk, volt b�ven bel�le.

T�zezer �vvel ezel�tt v�get �rt a j�gkorszak, �s kezdet�t vette az a melegebb id�szak, amelyben ma is �l�nk. A h�m�rs�klet megemelked�se miatt a vid�k egyre sz�razabb� v�lt, �s az egykori vir�gz� t�jakon a kietlen pusztas�g lett �rr�. A n�vekv� sz�razs�g hat�s�ra a nom�d halk�szok �s vad�szok a visszavonul� vizek nyom�ba. Ily m�don kisebb n�pv�ndorl�s alakult ki. A kisz�rad� afrikai ter�letek lak�i kelet fel� v�ndorol-tak, m�g az Arab-f�lsziget t�rzsei nyugat fel� indultak el. A keletr�l �s nyugatr�l sz�rmaz� bev�ndorl�k �sszekeveredtek egym�ssal, �s n�h�ny �vezred eltelt�vel �gy alakult ki az egyiptomi �slakoss�g. Ezek az emberek val�sz�n�leg mai �szak-szud�niakra ha-sonl�tottak: k�z�ptermet�, hossz�k�s arc�, barna b�r�, fekete hull�mos haj� emberek voltak.

Az �gy kialakul� �si egyiptomi n�p, nom�d �letform�t folytatott. Ugyanis N�lus partj�n minden megtal�lhat� volt, amire sz�ks�g�k lehetett. A vid�k b�velkedett �llatokban, gy�m�lcs�kben �s szabadon term� b�z�ban is.
Ez az �letforma i.e. 3500 t�j�n megv�ltozott. N�h�ny nagyobb parasztcsal�d letelepedett a nagyobb term�shozam el�r�se �rdek�ben. Ez m�sfajta �letst�lust �s termel�si technik�kat k�v�nt. P�ld�ul g�takat �s �nt�z�rendszereket �p�tettek.
Az els� falvak akkor alakultak ki, mikor az egyes csal�dok a megn�vekedett munka-ig�ny ell�t�sa �rdek�ben, kisebb kol�ni�kba t�m�r�ltek.