Az �r�s m�v�szete �s az irodalom

Az egyiptomi els� dinasztia alap�t�ja, a r�gi egyiptomi csillag�szok feltev�se szerint, id�sz�m�t�sunk el�tt mintegy n�gy �vezreddel uralkodott. Az els� dinasztia megalap�t�sa Mena f�ra� nev�hez f�z�dik. Uralkod�sa alatt bontakoztak ki az egyiptomi m�velts�g cs�r�i, �s az egyiptomi �r�srendszer.

A rosette-i k�

Nap�leon 1798-ban az�rt sz�llt partra Egyiptomban, hogy visszaszor�tsa az angol befoly�st a F�ldk�zi-tenger t�rs�g�ben. 1799. augusztus 2-�n azonban egy homokot lap�tol� katona, bizonyos Pierre-Francois Bouchard a Rosette (Raschid) melletti St. Julien er�d falain�l, a N�lus nyugati delt�j�ban egy asztallapnyi (114cm x 72cm x 28cm) fekete bazaltt�mbre bukkant, melyet kor�bban egy 15. sz�zadi mameluk er�dbe is be�p�tettek. 1802-t�l a British Museumban l�that� ma.
A feliratos bazaltt�mb, mely a m�zeum legn�pszer�bb ki�ll�t�si t�rgya, egy memphisi pap i.e. 196 m�rcius 27-�n kiadott rendelet�t tartalmazza, miszerint a f�ra�t, V. Ptolemaioszt istenk�nt kell tisztelni, mert l�trehozta �s megval�s�tja a t�k�letes Egyiptomot. Hieroglif �r�ssal a templomokat arra utas�tj�k, hogy �ll�ts�k ki a rendeletet kem�ny k�b�l k�sz�lt t�rv�nyoszlopra "isten szavaival", vagyis a hivatalos nyelven (hieroglif �r�ssal), az "iratok szav�val" azaz k�znyelven (d�motikus) �s "�gei bet�kkel", vagyis a ptolemaioszi f�ra�k �ltal haszn�lt g�r�g nyelven.

Rosette v�ros Als�-Egyiptomban fekszik, a N�lus nyugati delt�ja egyik �g�nak bal partj�n, 15 kilom�terre a F�ldk�zi-tengert�l, itt tal�ltak egy fekete bazaltt�bl�t a f�ldben, amin a sz�veg h�romf�le �r�ssal volt bev�sve: hieroglif, d�motikus �s g�r�g �r�ssal, �s ennek seg�ts�g�vel siker�lt megfejteni az egyiptomi hieroglif �r�st.
Az egyiptomi �r�sban 24 m�ssalhangz�jel volt, amely a s�mita �b�c�vel nagyj�b�l megegyezik. Az egyiptomiak, �pp�gy, mint a t�bbi keleti n�p, mag�nhangz�kat nem jel�ltek az �r�sban. Ha pl. a zod (mondani) sz�t akart�k le�rni, csup�n zd-t �rtak. �gynevezett �rtelmez� (determinat�v) jegyeket is haszn�ltak. Az �rtelmez� jegyekre az�rt is sz�ks�g volt, mert az egyiptomi �r�sban egy �s ugyanaz a jel hol sz�t, hol pedig m�ssalhangz�t jel�lt. Ez pedig az �rtelmez� jelek ig�nybev�tele n�lk�l term�szetesen sok f�lre�rt�sre adott volna alkalmat. Maradjunk az el�z� p�ld�n�l. A zod (elmondani) sz�t egy emberalakkal jel�lt�k, aki a kez�t ajk�n tartja. A sura (inni) sz�t ugyanezzel a jellel �br�zolt�k, csakhogy m�g h�rom hull�mvonalat is rajzoltak mell�je, amely jelezte, hogy a sz� jelent�se v�zzel van �sszef�gg�sben. A hieroglif �r�s az egyiptomiak reprezent�l� �r�sa volt. Eml�koszlopokon, s�rfeliratokon hieroglif�kat alkalmaztak.
 A k�znapi �letben, levelez�sben, feljegyz�sekben a hieratikus (papi) �r�st haszn�lt�k, amely k�r�lbel�l �gy viszonylik a hieroglif�khoz, mint az �rott bet� a nyomtatott bet�h�z. Ezt az �r�st n�dtollal, ecsettel vetett�k papiruszra. A hieratikus �r�s jeleiben m�r csak hom�lyosan ismerhet�k fel az �br�zolt t�rgyak, amelyekre utalnak.
Id�sz�m�t�sunk el�tt a 8. sz�zadban �jfajta �r�st vezettek be Egyiptomban, amelyet a tudom�ny, H�rodotosz ut�n, d�motikus �r�snak nevez, bizony�ra az�rt, mert maga a nyelv, amely ebben az �r�sban fennmaradt, nem a hieroglif�k klasszikus nyelve, hanem �zleti �s mag�n�gyekre vonatkoz� iratokban haszn�lt�k, m�g a hieroglif�k nyelv�t szent nyelvnek �rizt�k meg. A d�motikus �r�s a hieratikus �r�s tov�bbi leegyszer�s�t�se. K�r�lbel�l 1000 esztend�n kereszt�l ezt az �r�st haszn�lt�k mindaddig, m�g a kereszt�nys�g elterjed�s�vel az egyiptomiak is �t nem vett�k a g�r�g �b�c�t (akit �rdekel mi van honlapunk fejl�c�re �rva egyiptomi nyelven az b�tran l�togassa meg a Let�lt�s men�pontot! - az Alkot�k). 

IRODALOM

Az egyiptomi irodalomban h�rom �r�sfajt�t haszn�ltak: a hieroglif�k sz�- sz�tag �s hangjel�l� k�pjelek voltak, amelyeket a szent sz�vegek, f�ra�k cselekedeteinek lejegyz�s�re haszn�ltak. A hieratikus �r�s egyszer�bb volt az el�z�n�l, a papok haszn�lt�k, a d�motikus volt a legegyszer�bb form�j�, strukt�r�j� a h�rom k�z�l, �gy a mindennapi feljegyz�sek elk�sz�t�sekor azt haszn�lt�k. 
Az irodalom legkedveltebb m�faja az intelmek voltak, ezek praktikus �letb�lcsess�geket, etikai probl�m�k elemz�s�t tartalmazt�k.
�rtak novell�kat, mes�ket is, az istenek (f�ra�k) tisztelet�re pedig himnuszok k�sz�ltek.